2. Mi a különbség az önkéntes és a magánnyugdíjpénztár között?
1. Előnyök
A magánnyugdíjpénztár megfelelő kiválasztásával előnyök egész sorához juthat.
Miért éri meg magánnyugdíjpénztári tagnak lennie?
- Mert nem jelent plusz kiadást.
Csupán a bruttó keresetből kötelezően levont nyugdíjbiztosítási járulék kerül megosztásra: 8% tagdíj a magánnyugdíjpénztárba kerül, 1,5% járulék pedig a TB-be.
- Mert nyomon követhetők a befizetések.
Hiszen a pénztártagok tagdíjbefizetéseit és a jóváírt hozamokat névre szóló egyéni számlákon tartjuk nyilván, amelynek egyenlegéről minden évben számlalevelet küldünk.
- Mert örökölhető.
Az egyéni számlán lévő összegre teljes mértékben kedvezményezett jelölhető. Amennyiben a pénztártag nem jelöl kedvezményezettet, úgy az örököst tekintjük annak, így az évek során befizetett összeg nem vész el.
- Mert adókedvezmény vehető igénybe.
A magánnyugdíjpénztárba a tag által befizetett tagdíj-kiegészítés 30%-a csökkenti az összevont adóalap adóját.
- Mert személyre szabott szolgáltatást nyújt.
Nyugdíjba menetelkor négyféle járadékszolgáltatás és meghatározott esetben az egyösszegű kifizetés közül választhat.
- Mert biztosabb alapokon áll a majdani nyugdíj.
A vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer által "több lábon áll" a majdani nyugdíj, mivel tagjaink nyugdíjjáruléka két helyre kerül. Így nyugdíjasként a magánnyugdíjpénztártól és a TB-től kap nyugellátást. Ez jelentősen megosztja a majdani nyugdíjjal kapcsolatos esetleges kockázatokat.
2. Mi a különbség az önkéntes és a magánnyugdíjpénztár között?
Az Országgyűlés 1997. július 15-én döntött az új nyugdíjrendszert szabályozó törvényekről, mely így három pilléren nyugszik.
Az első pillér a továbbra is a megmaradó - kötelező járulékfizetésen alapuló, felosztó-kirovó elven finanszírozott - állami nyugdíjbiztosítás. Kizárólag ebben vesznek részt a már nyugdíjban lévők és azok a járulékfizetők, akik nem tagjai valamely magánnyugdíjpénztárnak. Rajtuk kívül ide fizetik továbbra is kötelező nyugdíjjárulékuk kisebbik részét (a járulékalap 0,5%-át) azok az aktív korúak is, akik az ún. vegyes (társadalombiztosítási + magán) nyugdíjrendszert választották. A vegyes rendszert választók ide fizetett járuléka, valamint az őket foglalkoztató vállalkozások által fizetett nyugdíjbiztosítási járulék együttes összege az összes nyugdíjjárulék mintegy háromnegyed részét teszi ki.
A második pillért a tőkefedezeti elven működő magánnyugdíjpénztárak alkotják. Azok, akik ezek valamelyikébe belépnek, az ún. vegyes nyugdíjrendszer részeseivé válnak az által, hogy kötelező nyugdíjjárulékuk törvényben meghatározott nagyobik részét (a járulékalap 8%-át) - tagdíjként - a magánnyugdíjpénztárunkba fizetik. A pénztár a tagdíjbefizetéseket befekteti. A pénztártag nyugdíjba vonuláskor a hozamokkal gyarapított pénzt kapja vissza az általa választható valamilyen járadék, vagy bizonyos feltételek teljesülésekor egyösszegű kifizetés formájában. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy 2008-ban a mindenki számára egységesen kötelező 9,5%-os egyéni nyugdíjjárulék hogyan oszlik meg a két rendszerben.
| A kötelező (egyéni) nyugdíjjárulék elemei | A vegyes rendszerben | A TB-nyugdíj rendszerében |
| TB: nyugdíjbiztosítási alap | 1,5% | 9,5% |
| Magánpénztári tagdíj | 8% | 0% |
| Összesen | 9,5% | 9,5% |
Az elmúlt négy évben a magyar járulékfizetők több mint fele választotta a vegyes nyugdíjrendszert, és választott magánnyugdíjpénztárat. Jelenleg azon pályakezdők számára, akik a munkábaállás időpontjában még nem töltötték be a 35. életévüket, kötelező a magánnyugdíj-pénztári belépés.
A harmadik pillért az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak közül az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják. Ezek célja, hogy az ide belépő tag aktív éveiben önként vállalt befizetéseit a pénztár befektesse, és az így fölhalmozott tőkéje és annak hozamai nyújtsanak fedezetet a kötelező nyugdíjának, időskori megélhetésének kiegészítéséhez.