2. A befektetési egységhez kötött életbiztosítás
3. A kockázati életbiztosítás
4. A vegyes életbiztosítások
1. Az életbiztosítás fogalma
A modern életbiztosításokat olyan széles választékban és olyan sajátos konstrukciókban kínálják a különböző biztosító társaságok, hogy azoknak teljes körű ismertetése szinte lehetetlen. Az itt következő oldalakon a leggyakrabban előforduló típusokat tekintjük át.
A klasszikus életbiztosítás egy olyan szerződés, amelynek egy meghatározott összeg (díj) rendszeres fizetése fejében a biztosító vállalja, hogy a kedvezményezettnek egy fix összeget, vagy meghatározott járadékszerű jövedelmet fizet a biztosított halála esetén.
Ebben a konstrukcióban a halál az ún. biztosítási esemény, vagyis az az esemény, amelynek bekövetkezése a biztosítási szerződésben foglalt összeg kifizetése.
A biztosítási események körét a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Ezek szerint biztosítási esemény lehet különösen:
- a) a szerződésben megállapított károsító esemény;
- b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése;
- c) testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset.
Életbiztosítási szerződések kapcsán a b) pont szerinti események minősülnek biztosítási eseménynek.
Az életbiztosításokra vonatkozó legfontosabb szabályokat a 1959. évi IV. a Polgári törvénykönyvről szóló törvény XLV. fejezete illetve a 2003. évi LX. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény tartalmazza.
2. A befektetési egységhez kötött életbiztosítás
A befektetési életbiztosításnál a biztosított megválaszthatja, hogy a díjtartalékot milyen típusú és kockázatú portfolióba fektetesse be a biztosító.
A biztosítók a befektető típusoknak ( kockázatkedvelő, kockázatkerülő stb.) megfelelő, különböző fantázianevekkel ellátott portfoliókat hoznak létre és a biztosított ezek közül választhatja meg azt, amelybe az ő díjtartalékát befektethetik. A legrugalmasabb konstrukciókban mód van a díjtartalék különböző portfoliók közötti megosztásár is. (Figyelem! Soha nincs mód arra, hogy egyetlen elemből álló "portfoliót" válasszunk, azaz nem lehet konkrétan megmondani, hogy az ABC Nyrt. Részvényeibe fektessen a biztosító!)
A befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások kockázatosak abban az értelemben, hogy a befektetések értéke csökkenhet is. A biztosító csak igen ritkán - és persze nem ingyen - vállal tőke- és hozamgaranciát.
A vegyes biztosításokhoz hasonlóan a befektetéshez kötött biztosítások esetén is fontos a szerződést áttanulmányozva megismerni a konstrukció költségstruktúráját. Nem árt, ha mindezek mellett tisztában vagyunk az értékpapírpiacok alapösszefüggéseivel is.
Ne lepődjünk meg, hogy a biztosító az eszközök vételekor és eladásakor más árfolyamot számol. Ez azért van, mert a befektetési eszközt mi az általa megszabott (magasabb) eladási áron vehetjük meg és az általa megszabott (alacsonyabb) vételi áron adhatjuk el.
A unit linked biztosítások esetében sajátos költségek is felmerülhetnek.
- az ún. "kezdeti-" vagy "alapkezelési-" vagy "tőkegyűjtési költségből", esetleg "alapnyitási díjból" a biztosító az ügyfél megszerzési költségeit fedezi;
- havonta fix összegű adminisztrációs vagy kezelési költséget számítanak fel a biztosítók;
- a befektetési egységek közötti átváltásáért fix vagy értékarányos "alapváltási díjat" vagy "átváltási költséget" kell fizetni;
- mivel alapvetően életbiztosításról van szó, a biztosító rendszeresen (pl. havonta) levonja a biztosítási kockázatra (halálesetre, balesetre stb.) eső díjrészt is, aminek mértéke a szerződő és egyedi jellemzőitől függ.
A befektetési egységhez kötött életbiztosításokhoz általában ugyanazok a maradékjogok és kiegészítő biztosítások kapcsolódnak mint a vegyes konstrukciókhoz.
Ha a biztosított a lejártakor él, akkor a biztosító kifizeti a számláján lévő egységek vételi árfolyamon számított értékét. Ha a biztosított a lejárat előtt meghal, a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összeg és a számláján nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értéke közül a magasabbat fizeti ki.
3. A kockázati életbiztosítás
A haláleseti (kockázati) életbiztosítás esetén a biztosító azt vállalja, hogy amennyiben a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor a kedvezményezett részére egy az előre meghatározott biztosítási összeget kifizeti.
Mindez természetesen csak a szerződő megfelelő díjfizetése ellenében történik meg. Ha biztosítás időtartama lejár és a biztosított életben van, akkor a biztosítónak nem kell a biztosítási összeget kifizetnie, vagyis a biztosítás automatikusan, kifizetés nélkül megszűnik. Ez alól kivétel az "életre szóló" biztosítás, a amely a biztosított hátralévő életére szól és így biztosan a halált követő kifizetéssel szűnik meg.
A haláleseti (kockázati) életbiztosítás estében a biztosított célja elsősorban túlélőkről való gondoskodás. Így nemcsak arra alkalmas, hogy az kedvezményezettként szereplő örökösöknek bizonyos anyagi forrásokat juttasson, hanem arra is, hogy terheiket csökkentse. (A konstrukció hitelfedezeti biztosításként is működhet, hiszen a biztosított a biztosítási összeggel fedezheti hitel- vagy kölcsöntartozását is.)
4. A vegyes életbiztosítások
A vegyes biztosítás a kockázati és elérési biztosítás kombinációja.
Ennek megfelelően:
- ha a biztosított a lejártakor életben van, a biztosító a kedvezményezettnek kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.
- ha a biztosított a biztosítási lejárata előtt meghal, úgy a biztosító a kedvezményezettnek kifizeti a halál időpontjában érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.
A biztosítás célja itt is a hátramaradottakról való gondoskodás (halála esetén), vagy a lejárat utáni évek anyagi biztonságának megalapozása. Igen sajátos konstrukció a két életre szóló vegyes biztosítás. Ilyenkor a korábban elhunyt biztosított halála számít biztosítási eseménynek.
Az életbiztosításoknak ennél a csoportjánál igen fontos szerepet játszik, hogy a biztosító milyen hatékonysággal és milyen arányban fekteti be a befizetett díjakat. Ahhoz hogy, ezen a téren világosan lásson, mindig gondosan olvassa el a biztosítási szerződésnek azt a részét, amely a díjak felhasználására vonatkozik. Itt megtalálhatja, hogy a díjnak mekkora részét vonja le a biztosító költségként, mekkora hányadát fizeti ki a veszélyközösség tagjainak halála kapcsán és mekkora rész kerül az ún. díjtartalékba, vagyis abba a körbe, amelyet a biztosító befektet és amelyből a lejárati kifizetéseket teljesíti fekteti be.
A biztosított által fizetendő díj számítása során a biztosító sem ismeri, hogy milyen hozamot fog elérni a befektetésekkel. Ahhoz, a szerződésben garantált szolgáltatásokat fedezni tudja, egy olyan minimális hozamot kell feltételeznie, amit "biztosan" tud teljesíteni. Ezt a hozammértéket nevezik "technikai kamatlábnak". A technikai kamatláb mértékét az (14/2005. PM rendelet) korlátozza, hiszen a biztosítók a verseny által űzve hajlamosak lehetnek olyan hozamígéretre, amelyet nem tudnak teljesíteni. A technikai kamatláb felett elért esetleges többlethozam felhasználásának arányait a biztosítási törvény szabályozza.
A vegyes életbiztosítás akkor sem szűnik meg kifizetés nélkül, ha a biztosított nem fizeti tovább az díjakat.
Ilyenkor a szerződő kérheti a biztosítótól a kötvénye visszavásárlását vagy díjmentesítését. Ezek a lehetőségek (ún. maradékjogok) csak meghatározott idő eltelte után állnak fenn. Legyen óvatos! A visszavásárlási összeg messze elmarad az előzőleg befizetett díjak összegétől!
Díjmentes leszállításkor a biztosított a még hátralevő esedékes díjakat nem fogja tovább fizetni, ezért a biztosítási összeget leszállítják. A biztosítás nem szűnik meg, a lejártakor, illetve a biztosított halála esetén a csökkentett biztosítási összeget fizeti ki a biztosító.
Vannak olyan konstrukciók, amelyek a biztosított átmeneti fizetésképtelensége esetén a díjtartalék fedezete mellett áthidaló kölcsön felvételét, egyéb esetekben pedig másfajta kölcsönfelvételt tesznek lehetővé.