2014. október 31.

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

1. Mit kell tudnom a biztosító váltásról?
2. Miért érdemes tájékozódni a biztosítók díjai felől?
3. Mire szolgál a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?
4. Mi szükséges a KGFB megkötéséhez?
5. Mit jelent a biztosítói ajánlat elfogadási kötelessége?
6. Mi a teendő közlekedési baleset esetén?
7. Hogyan szűnik meg a KGFB szerződés?
8. Hogyan térül meg a károm, ha biztosítás nélküli károkozóval állok szemben?
9. Hogyan igazolhatom a szerződés meglétét?
10. Mit jelent az alkusz?
11. Kinek kell a kötelező biztosítás és mire jó?
12. Kötelező biztosítás új gépjárműre
13. Kötelező biztosítás használt gépjárműre
14. kötelező gépjármű felelősségbiztosító váltása
15. A kötelező felelősségbiztosítás bónusz-maluszról
16. Fontos tudnivalók a kötelező biztosításról
17. Teendők kár esetén

1. Mit kell tudnom a biztosító váltásról?

November 30-ig van lehetősége a biztosítók jövő évi díjainak áttekintésére és a döntésre. November első felében - jelenlegi biztosítójától megkapja a jövő évi díjbesorolását, már az új bonus-malus adatok figyelembe vételével. Ha a jelenlegi biztosítója mellett dönt, akkor nincs teendő. Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben most úgy dönt, hogy nem vált biztosítót, akkor a biztosítási törvény ide vonatkozó rendelkezései alapján legközelebb csak egy év múlva lesz lehetősége biztosító váltásra, vagy ha a jelenlegi szerződése érdekmúlás miatt (eladja autóját, és helyette másikat vásárol) szűnik meg.

Lap tetejére

2. Miért érdemes tájékozódni a biztosítók díjai felől?

Az egyes biztosítók eltérő kockázatvállalási elvei, káralakulása miatt egy adott korú üzembentartó, adott gépjárművére az egyik biztosítónál akár harmada díjért is köthet kötelezőt, mint egy másiknál.

Lap tetejére

3. Mire szolgál a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás? (KGFB)?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során az általunk másoknak okozott károkat téríti meg. A biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzembentartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződéses rendszere Magyarországon az 58/1991. (IV.13.) számú kormányrendelet hatására lépett életbe. A kormányrendelet értelmében 1991. július 1-ig minden magyar forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművel rendelkező üzembentartónak érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kellett kötnie. Jelenleg a 190/2004. (VI. 8.) kormányrendelet (Word dokumentum, 196 kB) szabályozza a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.

Lap tetejére

4. Mi szükséges a KGFB megkötéséhez?

A biztosítás megkötéséhez szükséges általában a gépjármű forgalmi engedélyének fénymásolata, melyet a kitöltött és aláírt ajánlati nyomtatványhoz kell csatolni. Amennyiben Ön a szerződés megkötését megelőző 1 éven belül magyarországi biztosítónál érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett, és az új szerződést nem korábbi biztosítójánál köti, szerezzen be előző biztosítójától kártörténeti (régi nevén bonus-malus) igazolást, mert csak ennek bemutatása esetén viheti át korábban megszerzett bonus-malus fokozatát új szerződésére! Fontos tudni, hogy ha a szerződés megkötését követő 90 napon belül nem mutatja be a fent említett igazolást, akkor a biztosító a rendelet értelmében köteles a díját a legkedvezőtlenebb (M4) kategóriába sorolni.

Lap tetejére

5. Mit jelent a biztosítói ajánlat elfogadási kötelessége?

Ez annyit jelent, hogy semmilyen okra (pl. túl nagy kockázatot jelentő gépjármű/szerződő) hivatkozva nem utasíthatják el az ügyfél által tett biztosítás-kötési ajánlat elfogadását. Tehát a biztosítási módozat nevében a "kötelező" szó nem csak a szerződőkre, hanem a biztosítókra is érvényes. A biztosítást azonban csak a biztosító által meghirdetett díjon lehet megkötni.

Lap tetejére

6. Mi a teendő közlekedési baleset esetén?

A baleset részesei minden esetben töltsék ki az Európai baleseti kárjelentő lapot (kék-sárga). A kitöltésnél ügyeljen a pontos adatokra, és az egyértelmű tények rögzítésére. Ha Ön a károsult, akkor a károkozó felelősségbiztosítójához kell fordulnia. Ha Ön felelős a kárért, a kitöltött kárjelentőt akkor is juttassa el saját biztosítójához. Amennyiben a károkozónak nem volt kötelező felelősségbiztosítása, akkor a kárt bármelyik autóbiztosítónál bejelentheti, mert ezt a kárt a MABISZ kártalanítási számlája fogja Önnek megtéríteni.

Lap tetejére

7. Hogyan szűnik meg a KGFB szerződés?

Ha a szerződő az esedékes díjat - az esedékesség napjától számított - 30 napon belül nem fizeti meg, a szerződés és a biztosító kockázatviselése a 30. nap 24:00 órakor automatikusan megszűnik! A szerződés megszűnik akkor is, ha a tulajdonos a járművet elidegeníti. Erről a tényről 15 napon belül értesíteni kell a biztosítót! A szerződés írásban, a naptári év végére, legalább 30 nappal korábban felmondással is megszüntethető mind a szerződő, mind a biztosító részéről.

Lap tetejére

8. Hogyan térül meg a károm, ha biztosítás nélküli károkozóval állok szemben?

A Magyar Biztosítók Szövetsége a károsult kárát akkor is megtéríti, ha a károkozó nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítással, viszont az így kifizetett összeget, a felmerült költségekkel és kamatokkal együtt visszaköveteli a mulasztó üzembentartótól!

Lap tetejére

9. Hogyan igazolhatom a szerződés meglétét?

A szerződés megkötését a biztosító által kiállított kötvény, vagy (általában kártya formájú) igazolólap, a folyamatos díjfizetést pedig a csekkszelvény tanúsítja. Ha Ön banki átutalással teljesít, akkor a befizetésről a biztosítója külön igazolást küld. Ezeket a dokumentumokat tartsa a forgalmi engedély mellett, mert a hatóságok ellenőrzik.

Lap tetejére

10. Mit jelent az alkusz?

Alkusz: (bróker vagy makler) olyan (biztosításközvetítő), aki a szerződés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet kereső megbízásából segíti. Gyakorlatilag az ügyfél ügynöke! Segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásához ( ajánlat), és a megfelelő partner (biztosító) kiválasztásához, közreműködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz független; nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az alkusz a biztosítótól kap jutalékot.

Alkuszi meghatalmazás: Amennyiben Ön igénybe kívánja venni egy biztosítási alkusz szolgáltatásait, akkor első lépéskén egy meghatalmazást kell adnia. Ez az un.alkuszi meghatalmazás, ami feljogosítja az alkuszt, hogy az Ön nevében és helyett, a biztosítóknál az Ön biztosítási igényeivel kapcsolatos intézkedéseket megtegye. Az alkuszi meghatalmazást aláírva, faxon kell megküldeni a biztosítási alkusz számára.

Bonus-malus rendszer: A rendszer egy alap (A00), 10 bonus (B01-10) és 4 malus osztályból (M01-M04) áll. A legmagasabb B10 fokozat rendszerint 50% díjengedményt, a legalacsonyabb M04 fokozat 100%-os pótdíjat jelent az alapdíjhoz képest. Személygépjármű, illetve motorkerékpár esetén két kategóriát csúszik vissza az üzembentartó a bonus-malus skálán, egy-egy károkozás kapcsán, egy kármentes év pedig egy kategóriával kedvezőbb besorolást eredményez. (Tehergépkocsik, autóbuszok, vontatók és mezőgazdasági vontatók minden egyes károkozása egy kategória visszasorolást jelent az üzembentartónak.)

Bonus-malus igazolás (Kártörténeti igazolás): A biztosítótársaság adja ki, ha az alkuszi megbízás tartalmazza az alkusz is kikérheti, különben csak az ügyfél.

Díjhalasztás: az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.

Kötvény: az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény! ) Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

Tulajdonos: A gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonosa, az a magánszemély vagy cég, aki a gépjárművet birtokolja. Amennyiben Ön a gépjárművét lízingeli vagy tartós bérletre vásárolta akkor Önnek nem mint tulajdonosnak, hanem mint a gépjármű üzembentartójának kell kötelező felelősség biztosítás kötnie, hiszen ilyen esetekben -a hitelkonstrukció függvényében- a tulajdonos rendszerint a hitelt folyósító pénzintézet.

Új belépő: Ha az elmúlt 2 évben nem rendelkezett gépjárművel, azaz nem volt kötelező biztosítása, akkor Ön "új belépőnek" számít. Ebben az esetben Önnek nem kell csatolnia kártörténeti (bonus/malus) igazolást kötelező biztosítás megkötés esetén és a szerződése automatikusan A0 bonus besorolásba fog kerülni.

Üzembentartó: A gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartója. Rendszerint az a magánszemély vagy cég, aki a gépjárművet valóban használja és a fenntartás költségeit viseli (pl.: biztosítási díj).

Lap tetejére

11. Kinek kell a kötelező biztosítás és mire jó?

A kötelező felelősségbiztosítás - mint a neve is mutatja - nem választható biztosítási forma. Ezt mindenkinek meg kell kötnie, akinek valamilyen gépjárműve van (legyen az személy-vagy teherautó, motorkerékpár, vagy akár csak egy rendszám nélküli robogó). A felelősségbiztosítást kormányrendelet szabályozza, és alapvető célja, hogy az általunk másoknak okozott károkat térítse meg, helyettünk. GFB nélkül nem vehetünk részt a közúti forgalomban, ellenkező esetben súlyos bírságokkal, valamint azzal szembesülhetünk, hogy egy véletlenül okozott kárt a saját zsebünkből kell kifizetnünk. (A MABISZ Kártalanítási Számla ugyan megtéríti azokat a károkat, amelyeket GFB megkötése nélkül közlekedők okoznak, de aztán kíméletlenül behajtja az összeget a károkozón.)

A kötelező felelősségbiztosítást a gépjármű tulajdonosa, vagy üzembentartója kötheti meg - ez az esetek túlnyomó többségében ugyanazt a személyt (vagy céget) jelenti. Különböző tulajdonos és üzembentartó leginkább lízingelt gépkocsiknál fordul elő, valamint azokban az esetekben, ahol - például költségkímélő célzattal - az autó használati jogát nem adásvétellel adja át valaki.

Fontos tudni, hogy a GFB nem csak ránk nézve kötelező, hanem a biztosítóra is. Ez azt jelenti, hogy ha eldöntöttük, hogy melyik biztosítóval kívánjuk megkötni, akkor az a biztosító nem utasíthatja vissza az ajánlatunkat (mint azt más biztosítási formáknál elvileg megteheti), hanem köteles azt befogadni.

A kötelező felelősségbiztosítás alapján a biztosító által, helyettünk kifizetett kártérítés nem korlátlan, de meglehetősen magas a határösszeg: dologi károk esetében 500 millió forint, személyi sérüléses károknál pedig 1250 millió forint. (Ezek az összegek egyébként már EU-kompatibilisek, kb. 2 millió és 5 millió eurónak felelnek meg.)

Lap tetejére

12. Kötelező biztosítás új gépjárműre

Új autó, motorkerékpár vásárlásakor a szalonban több dolgot is szeretnének elintézni helyettünk, így a forgalomba helyezéshez feltétlenül szükséges kötelező biztosítás megkötését is. Kérdés, hogy jó-e ez nekünk?

Olyan szempontból biztos jó, hogy kényelmes, mert az ilyenkor felmerülő sok-sok elintéznivaló közül legalább ennek a terhe lekerül a vállunkról, de anyagilag valószínűleg nem járunk jól. A márkakereskedésekben jellemzően csak a velük szerződött biztosítók ajánlatai közül választhatunk, amelyek között nagy valószínűséggel nem lesz ott a piacon elérhető legkedvezőbb ajánlat, így a szükségesnél akár két-háromszor is többet fizethetünk.

Érdemes lehet tehát megfontolni, hogy a kgfb. kötését magunk intézzük, annál is inkább, mert portálunkon pár perc alatt valóban a teljes kínálatból választhatjuk ki a legmegfelelőbb biztosítást. Ha a szalonban azt állítanák (nemegyszer előfordul), hogy ez az út nem járható, ne higgyük el, mivel a rendszerünk által megküldött ajánlati igazoló mindenben megfelel a követelményeknek.

A márkakereskedők további érve szokott lenni, hogy a gépjármú átvétele előtt még nem lehet tudni annak a rendszámát, így nem lehet rá előzetesen megkötni a szerződést, csak a tényleges átvétel napján. Rendszerünket azonban erre is felkészítettük, és így arra is van lehetőség, hogy a szerződést rendszám megadása nélkül, "adathiányosan" kössük meg. Az ilyen szerződés épp olyan érvényes lesz, minden előírásnak megfelel, és csak annyi további dolgunk lesz vele, hogy a rendszám ismertté válása után a hiányzó adatot pótolni kell.

Új gépjármú vásárlása esetén ezért feltétlenül ajánljuk, hogy tájékozódjon oldalunkon, mert lehet, hogy több tízezer forint felesleges kiadástól kíméli meg így magát.

Lap tetejére

13. Kötelező biztosítás használt gépjárműre

Használt gépjárművet jellemzően magánforgalomban, vagy gépjármű-kereskedésben vásárolunk, de mindkét esetben szükségünk lesz egy kötelező felelősségbiztosításra. Nem közismert, de az év közbeni, vásárlás miatti biztosításkötések száma bőven meghaladja az év végi biztosítóváltás miatti kötések számát, így ez sokkal több embert érint.

A kereskedésben vásárolt gépjármú felelősségbiztosításának megkötésekor hasonló helyzetben vagyunk, mint az új gépjármű vásárlása esetén (a kereskedésben nem biztos, hogy a legmegfelelőbb ajánlatot kapjuk), a helyzet csak annyival egyszerűbb, hogy előre ismerhetjük a megvásárlandó gépjármű rendszámát. Így lehetőségünk van arra, hogy az autóért, motorkerékpárért már a rendszerünkben megkötött szerződéssel, és a kinyomtatott ajánlati igazolóval menjünk.

A magánforgalomban történő vásárlásnál a legtöbbször elkövetett hiba, hogy valaki megveszi az autót, vagy motort, majd hazaindul vele úgy, hogy a kötelező biztosítás megkötését későbbre hagyja. A kevésbé kínos eset ilyenkor az, ha rendőri ellenőrzéssel találkozunk, de sokkal kellemetlenebb, ha véletlenül pont ekkor okozunk egy kárt? (Ez nem is olyan ritka eset, hiszen egy új, még meg nem szokott autóban ülve sokkal könnyebb hibázni.) Mivel az adásvétel ekkor jogilag már megtörtént, ilyenkor a régi tulajdonos kötelezője már nem érvényes (és nyilván nem is menne bele, hogy az ő kötelezője terhére rendezze a biztosító a kárt, rontva ezzel a bónuszát).

Épp ezért használt gépjármű vásárlása előtt is feltétlenül gondoskodjunk a kötelező felelősségbiztosítás megkötéséről - ha pedig erre még sincs előzetesen lehetőség, akkor még mindig betérhetünk például a legközelebbi net-kávézóba, hogy pár perc alatt gondoskodjunk róla.

Lap tetejére

14. kötelező gépjármű felelősségbiztosító váltása

Évente egyszer van lehetőségünk arra, hogy GFB szerződésünket átvigyük másik biztosítóhoz. A biztosítók október végén hozzák nyilvánosságra következő évi díjtáblázataikat, így ha kedvezőbb ajánlatot találunk, november hónap folyamán (de december 31-re) felmondhatjuk szerződésünket, majd december végéig kell megkötnünk az új szerződést.

Alapesetben a biztosítóváltás nem egyszerű folyamat, sok mindenre kell odafigyelnünk, és egy esetleges hiba kellemetlen következményekkel járhat. Először is a biztosítók díjtáblái olyan bonyolultak, hogy azt egy szakember is csak nehezen tudja értelmezni, így a következő évi díjak pontos meghatározása szinte lehetetlen. Továbbá figyelni kell arra, hogy a megfelelő tartalmú felmondásunk igazoltan beérkezzen a biztosítóba december 1-ig, az új szerződést pedig december 31-ig kell megkötnünk. Tennivalóink még ekkor sem érnek véget, a következő év elején régi biztosítónktól be kell szereznünk kártörténeti igazolásunkat, és azt - szintén igazoltan - el kell juttatnunk az új biztosítónkhoz.

Mindezektől a kellemetlenségektől azonban megkímélhetjük magunkat, ha alkusz szolgáltatását vesszük igénybe. Így pár perc alatt könnyedén megtudhatjuk az összes biztosító következő évi díjajánlatát, kiválaszthatjuk közülük a legmegfelelőbbet, majd egyetlen fax megküldésével tennivalóink végére is értük - minden mást azt alkuszcég intéz helyettünk.

Az internetes biztosítóváltásnak tehát több előnye is van a saját ügyintézéshez képest: tennivalóink sokkal egyszerűbbek, hiszen azokat szakemberek végzik el helyettünk, szinte semmit nem ronthatunk el, így végig biztonságban vagyunk, és nem utolsósorban a több ezer (vagy akár több tízezer) forintos díjkülönbözetet még tovább is növelhetjük a kedvezményekkel - és mindezekért egyetlen forintot sem kell fizetnünk.

Lap tetejére

15. A kötelező felelősségbiztosítás bónusz-maluszról

A kötelező felelősségbiztosítás rendszerének markánsan jellemző része a bónusz-malusz rendszer. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki nem okoz kárt, évente egyre nagyobb bónuszosztályba kerül, így biztosításának díja egyre kisebb lehet, akár az eredeti felére is csökkenhet. Aki viszont kárt okoz, bónuszfokozata csökkenését lesz kénytelen elviselni - rövid időn belüli több károkozás esetén a legrosszabb maluszfokozatban az alapdíj kétszeresét, de akár háromszorosát kell fizetnie.

A legkedvezőbb bónuszosztály eléréséhez 11 év balesetmentes vezetésre van szükség, ezért a már megszerzett bónuszunkra érdemes vigyázni. A legalapvetőbb persze az, hogy lehetőleg ne okozzunk gépjárművünkkel kárt, de arra is figyelnünk kell, hogy biztosítási díjunkat mindig időben fizessük be, mert ha akár egyszer is kicsúszunk a fizetési határidőhöz képesti 30 napos türelmi időből, a szerződés megszűnése, majd újrakötése miatt ismét visszakerülünk az A0 kategóriába.

Gépjárműcsere esetén - azonos kategóriában, tehát például autóról autóra, motorról motorra - átvihetjük megszerzett bónuszunkat, de ezt csak akkor tehetjük meg, ha a régit már eladtuk, és a biztosítótól kikértük a kártörténeti igazolást. Gyakori tévhit, hogyha valaki pl. egy beszámítási akció keretében leadta régi autóját a kereskedőnél, akkor úgy gondolja, hogy azt már el is adta, de valójában az mindaddig a nevén marad, amíg a kereskedő nem értékesíti - addig pedig a bónuszfokozat sem vihető át az új autóra.

Meglepő, de lehetséges, hogy egy kisebb koccanás utáni kárt érdemes lehet saját zsebből kifizetni. A károkozás után bónuszunk ugyanúgy csökken egy párezer forintos kárnál, mint egy többmilliós kárnál, két fokozatot lépünk vissza, és persze nem lépünk egyet előre... Ez a három fokozat általában 15% díjkülönbözetet jelent, mégpedig annyi évig, ami elméletileg a B10 fokozat eléréséhez szükséges, ez pedig összességében már akár százezer forintot is jelenthet.

Lap tetejére

16. Fontos tudnivalók a kötelező biztosításról

Milyen teendőink, kötelezettségeink vannak a gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban?

Először is bármikor tudnunk kell igazolnunk, hogy rendelkezünk érvényes szerződéssel. Ehhez a forgalmi engedélyünk mellett kell tartanunk az ajánlati igazolót, a kötvényt, vagy a biztosító által kiadott igazolólapot, forgalmi engedéllyel nem rendelkező jármű (pl. segéd-motorkerékpár) esetében pedig a szerződéskötéskor kapott, majd a járműre felragasztott matrica szolgál erre a célra. Közúti ellenőrzéskor a rendőr a szerződés megkötését jogosult ellenőrizni, a díjfizetést már nem, de ennek ellenére - a felesleges viták elkerülése céljából - érdemes lehet befizetési bizonylatunkat, vagy annak másolatát szintén magunknál tartani.

Szintén elengedhetetlen kötelezőnk bizonylatainak bemutatása az időszakos műszaki vizsgán, valamint természetesen abban az esetben, ha netán baleset részesei lennék. Ez utóbbi esetben - ha nem mi vagyunk a hibásak, akkor is - szükségünk lesz egy, vagy több baleseti kárbejelentő lapra is, ezt a biztosítónk ingyen bocsátja rendelkezésünkre, mindig tartsuk a kesztyűtartóban.

Ha elhagyjuk az országot, feltétlenül szerezzük be a zöldkártyát is (ez nem azonos a környezetvédelmi vizsgálatot igazoló lappal), biztosítónk ezt is ingyen bocsátja rendelkezésünkre. Noha nemzetközi egyezmények szabályozzák, hogy mely országok fogadják el egymás kötelező szerződéseit, és így elméletileg a legtöbb esetben erre a dokumentumra nem lenne szükség, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy bizonyos országokban a rendőrök kérik a zöldkártya bemutatását - és hát kinek van kedve egy idegen ország rendőrével az ő nyelvén jogi vitát folytatni?

Végezetül a legfontosabb tanács: baleset után, ha személyi sérülés is történt (ez esetben kötelező), ha külföldi gépjármű is részese a balesetnek, vagy ha a baleset résztvevőinek nem sikerül teljesen egyértelműen megállapodniuk a felelősség kérdésében, mindig hívjunk rendőrt, így sok további kényelmetlenségtől szabadíthatjuk meg magunkat.

Lap tetejére

17. Teendők kár esetén

Ha baleset részesei leszünk, először is azt kell megállapítanunk, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, természetesen legelőször a mentőket, majd a rendőrséget is értesíteni kell. Ezután biztosítani kell, hogy a balesetet szenvedett járművek ne okozhassanak újabb balesetet, például elakadásjelző háromszögek kihelyezésével.

A rendőrséget akkor is feltétlenül értesíteni kell, ha a balesetnek külföldi gépjármű is részese, vagy ha az érintettek nem tudnak egyértelműen megállapodni a felelősség kérdésében.

Ha van rá lehetőségünk, fényképezzük le a baleset helyszínét és a keletkezett károkat, akár csak egy kamerás mobiltelefonnal is, valamint keressünk szemtanúkat, ezzel is sok későbbi vitát előzhetünk meg. Ezután - ha lehetséges - tegyük szabaddá az úttestet, hogy a szükséges adminisztráció idejére ne tartsuk fel feleslegesen a forgalmat.

Feltétlenül tételesen ellenőrizzük le a baleset összes résztvevőinek iratait (személyi, jogosítvány, forgalmi, biztosítási adatok), majd töltsünk ki minden résztvevő részére egy baleseti kárbejelentő lapot - amely remélhetőleg van nálunk.

Ha nem mi vagyunk a hibásak, és gépjárművünk mozgásképtelenné vált, akkor az ellenfél kötelezőjének terhére hívhatunk trélert. A szállítást ugyan ki kell fizetnünk, de ezt a biztosító meg fogja téríteni.

A baleset után a kárt be kell jelentenünk az illetékes biztosítónak (akkor is, ha mi voltunk a hibásak, elvégre a mi szerződésünk alapján fogják rendezni a másik kárát). Ha mi voltunk a "szenvedő fél", akkor lehetővé kell tennünk a károkozó biztosítójának, hogy szakértője megszemlézze a járművünket - ezt történhet a biztosító kárfelvételi egységénél, de ki is hívhatjuk otthonunkba, vagy a szervizbe, ahol majd a javítást elvégzik.

Lap tetejére