2. Milyen vagyontárgyak biztosíthatók?
3. Szerződő
4. Biztosított
5. Kedvezményezett
6. Épületérték (biztosítási összeg) meghatározása
7. Ingóságok értékének meghatározása
8. Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a betöréses lopás kockázatát?
1. Mely kockázatokra nyújt fedezetet a lakásbiztosítás?
|
|
2. Milyen vagyontárgyak biztosíthatók?
Épületek, építmények:
- Állandó lakás céljára szolgáló épületek (lakóház, lakás, lakásbérlemény)
- Nyaralók (nyaraló, hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya, stb.)
- Melléképületek I. (nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek pl.: garázs, kamra, ól, terménytároló, pincerekesz stb., amelyek a "főépülettel" (lakóház, nyaraló) megegyező kockázatviselési címen állnak).
- Melléképületek II. (a "főépülettől" eltérő címen található melléképület (pl. garázs).
- Építmények (pl. a "főépülethez" tartozó járdák, kerítés, medence, stb.)
FONTOS tudni, hogy a biztosítók többsége kizárja a biztosítható vagyontárgyak köréből, a még építés alatt álló épületeket és a bennük elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő, segéd- és kiegészítő anyagokat. Az építés idejére az úgynevezett Építész Szerelés Biztosítást javasoljuk.
Ingóságok:
- Általános háztartási ingóságok:
Mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan előfordulnak, a biztosítottak tulajdonát képezi, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett, nem beépített vagyontárgyak, amelyek a háztartás vitelhez szükségesek a biztosított személyes használatára, fogyasztására szolgálnak. Példák (a teljesség igénye nélkül): bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek, lámpák, elektorakusztikai berendezések, konyhagépek, barkács és kerti eszközök, ruházat, könyvek, játékok, élelmiszerek, camping felszerelés, szobanövények, sport- és hobbifelszerelés, poharak, üvegáruk, edények evőeszközök…stb.) Amennyiben bizonytalan a biztosítási összeg helyes meghatározásában kérjük, töltse ki a következő űrlapot, mely segítségére lesz érékeinek felmérésében.
- Kiemelt értékű ingóságok:
Ebbe a vagyoncsoportba kérjük feltüntetni a 150,000,- Ft egyedi értéket meghaladó híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékeket, berendezéseket, hangszereket (pl.: tv, videó, kamera, hifi, számítógép-konfiguráció). Ide tartozik a 150,000,- Ft érték feletti karóra (nem nemesfémből) ill. azon gyűjtemények, amik az "értékőrző" ingóságok vagyoncsoportból kimaradtak (pl.: CD, LP gyűjtemény).
- Értékőrző ingóságok:
Értéktárgyak az olyan ingóságok, amelyek lakásban való tartása általánosan elfogadott, de egyedi nagy értéket képviselnek, és általában értékőrző tulajdonsággal rendelkeznek. Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak a nemesfémek, gyűjtemények, képzőművészeti és iparművészeti alkotások, valódi szőrmék, antik tárgyak.
- Nemesfémek:
Nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült tárgyak funkciójuktól függetlenül. Ebbe a csoportba tartozónak tekintjük a féldrágaköveket, ill. az annak felhasználásával készített tárgyakat is (achát, türkiz, rózsakvarc, onix, jade stb.).
- Gyűjtemények: (pl. érme és bélyeggyűjtemény)
A gyűjtemény alapfeltételei: értékhordozó, minimum 20 darab katalogizált, azaz tételesen felírt, szakszerűen, minden fontos adatot tartalmazzon, és a leírás mellékletként a biztosítási szerződésben szerepeljen
3. Szerződő
A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekeltek köthetik meg, illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti. Ennek megfelelően a biztosítást magyar állampolgárokon kívül gazdálkodó szervezet, társasház, lakásszövetkezet, illetve külföldi állampolgár is megkötheti.
4. Biztosított
Épületek, építmények vonatkozásában:
- a kötvényen név szerint feltüntetett tulajdonos, lakásbérlő, bérlőtárs, társbérlő,
- a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,
- a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakása darabszámának arányában,
- illetve az egy kötvényen feltüntetett társasház, ill. lakásszövetkezet.
Ingóságok vonatkozásában:
- a kötvényen név szerint feltüntetett személy,
- azok a közeli hozzátartozók és hozzátartozók, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában vele állandó jelleggel együtt élnek (Ptk.685.§ b, pont).
Közeli hozzátartozónak minősül: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér.
Hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
5. Kedvezményezett
A biztosított jogosult a szerződésből eredő szolgáltatásokra kedvezményezettet megjelölni. Jellemzően a banki hitellel finanszírozott lakásépítés vagy vásárlás esetén kell a hitelt nyújtónak a kedvezményezettségét záradékolni a biztosítási kötvényben. Az ilyen esetekben a mindenkori hiteltartozás erejéig a bank a kedvezményezett.
A biztosítási összeg helyes meghatározása rendkívül fontos, mivel a valóságosnál alacsonyabb értéken történő biztosítás következménye az alulbiztosítottság, ami kár esetén aránylagos (pro-rata) kártérítéshez vezethet. /Aránylagos (pro-rata) kártérítés: a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez. Példa: az épület kárkori újraépítési értéke 20 millió Ft, a biztosítási szerződésben az épületbiztosítási összeg 10 millió Ft. Ez 50%-os alulbiztosítottságot jelent, azaz egy 1 millió forintos épületkár esetén csak 500eFt-ot fog megtéríteni a biztosító./
6. Épületérték (biztosítási összeg) meghatározása
A biztosítási összeget az ingatlan hasznos alapterületének és az újraépítési négyzetméterárnak a szorzatából kapjuk. Az ingatlan értékének meghatározásánál a forgalmi érték nem irányadó, a biztosítási összegnek az újraépítési költséget kell reprezentálnia. Rendszerünk oldalain található lakásbiztosítási tarifáló program javaslatot tesz a különböző típusú épületekhez (családi ház, társasház, panel…) tartozó négyzetméterárra. A program által meghatározott négyzetméterárnál alacsonyabb érték választása NEM JAVASOLT, ugyanakkor új vagy az átlagosnál nívósabb kivitelű épületnél, a valóságos kockázati viszonyoknak megfelelően, esetleg magasabb biztosítási összeg alkalmazása indokolt lehet. A javasolt egységár alkalmazása nem kötelező! A biztosítási összeget a biztosított határozza meg, vállalva annak következményeit.
7. Ingóságok értékének meghatározása
Az ingóságok értékének meghatározása a biztosított feladata. Fel kell mérni, hogy a biztosított ingatlanban található ingóságok, egy totálkár esetén mekkora összegből lennének pótolhatók. Az általános háztartási ingóságok értékének meghatározásához, az oldalainkon található lakásbiztosítási tarifáló program javaslatot tesz a biztosítók által kalkulált átlagos, egy négyzetméterre jutó ingóságérték meghatározásával. A program által felkínált biztosítási összeg csak általános és tájékoztató jellegű. Amennyiben bizonytalan a biztosítási összeg helyes meghatározásában kérjük, töltse ki a következő űrlapot, mely segítségére lesz érékeinek felmérésében.
8. Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a betöréses lopás kockázatát?
Valamennyi biztosító lakásbiztosítási szabályzata (szerződési feltétele) meghatározza azon vagyonvédelmi követelményeket melyek megléte szükséges a betöréses lopás kockázat vállalásához. (részletesen) Az egyes vagyonvédelmi szintekhez káreseményenkénti kártérítési limiteket határoznak meg a biztosítók.
Betöréses lopás biztosításra abban az esetben nyújtanak fedezetet a különböző biztosítók, amennyiben a biztosított ingatlan védelme teljesíti legalább, az un. "minimális mechanikai védelem" előírásait. Az ilyen alap védelem mellet ugyanakkor a biztosító által vállalt káreseményenkénti kártérítési limit is viszonylag alacsony, átlagosan 2-3 millió forint, de szórás jelentős 1,5-8 millió forint. Természetesen a biztosított értékek nagyságától függően a védelmi követelmények szigorodnak. A biztosítókra általában jellemző, hogy a mechanikai védelmet töbre becsülik az elektronikai jelzőrendszereknél, így a védelem kialakításánál érdemes ezekre helyezni a nagyobb hangsúlyt.